Megtörtént a csoda: anya eljön velem házat nézni!
Már fél éve könyörgök neki, de eddig nem találtunk olyan házat, amelyik mindkettőnknek tetszett volna, és persze meg is tudjuk fizetni.
Mert ugye anya nem akart Tápéra költözni, én meg nem akartam Dorozsmára, Gyálarétre, Baktóba, Szentmihályra. Így nem sok lehetőség marad (de azért marad :))
Meg persze anyának kert kell, meg lépcső; nekem meg sok szoba és nagy nappali.
Én valami ilyesmire gondoltam:
Anya abban hisz, hogy vegyünk drágábban jó állapotút, én meg szívesebben újítanék, mert akkor legalább a saját szájam íze szerint lenne minden.
Szóval nem vagyunk egyszerűek, sose voltunk :)
Most talán (TALÁN!) találtunk olyat, ami mindkettőnknek jó, mindketten engedtünk kicsit az elvárásainkból.
Kedden megyünk nézni, meg persze alkudozni, ha valóban tetszik.
Wish me luck!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
pemberley? :D
áh, britin ;)
pemberley!
:)
n ügyes!
(kíváncsi voltam rájössz-e, Ad) :)
Esz, igen, azt is elfogadnám, ahová Britin-ék költöztek volna, és ha lenne kandalló meg néhány lepedő, föl is avatnám szívesen ;)
nekem nincsenek nagy igényeim, b loftjával is bármikor kiegyeznék ;))
ááá, nincsenek: csak épp b loftjában italian designer bútorok voltak :)
meg b :)
amúgy én meglennék pár babzsákfotellel (amik egyébként szintén k drágák, bár azért nem dizájner bútor kaliber), egy matraccal + kitchen basics és net
hogy ment egyébként? a háznézés...
Holnapra elválik a dolog.
Tudod, mint sz*r a májtól. :)
De ha ez összejön, akkor az mindenképp megér egy post-ot! :)
(ha nem, akkor is)
Megjegyzés küldése